Az elmúlt években sok olyan felvetéssel találkoztam, amik azt mutatják, hogy a laikus felhasználókban van némi zavar a két legelterjedtebb szivattyú vezérlési eszköz, a nyomáskapcsoló és az áramláskapcsoló körül.
* Nem csak ez a kettő létezik kereskedelmi forgalomban, de a többi, köztük pl a frekvenciaváltó, részben talán a magasabb árfekvése miatt kevésbé terjedt el.
Ebben az írásban röviden, néhány gondolattal mutatom meg a legfontosabb különbségeket és azt, hogy mikor, melyik javasolt.
A cikk a lakossági felhasználókra koncentrál és a gondolatok igazak akkor is, ha valakinek ún. kerti szivattyúja (felszíni szivattyú) vagy ha bármilyen jellegű búvárszivattyúja van.
Miért kell vezérlés a szivattyúra?
A rövid válasz az, hogy azért, mert a kereskedelmi forgalomban lévő szivattyúk nagy része nem rendelkezik beépített vezérléssel.
Ha nincs beépített vezérlés, akkor a működést úgy érdemes elképzelni, ha a szivattyú "áramot" kap, dolgozik, ha nem kap, nem dolgozik. Kapcsolóval ellátott termékek esetén a felhasználónak mindig kapcsolgatni kell, kapcsoló nélküli esetében pedig ... konnektorba be, konnektorból ki. Minden alkalommal.
Ez lehet megfelelő, ha a szivattyút csak ritkán, mondjuk slagos locsolásnál használják, de aligha kényelmes, ha pl. ház ellátásról beszélünk. Kevesen szeretnének minden csapnyitás előtt, csapzárás után ilyesmivel foglalkozni.
Ha nincs vezérlés és a szivattyú nem üzemel, akkor hiába nyitnak csapot, a víz nem jön. Ha üzemel a szivattyú és elzárnak minden csapot, de a szivattyút nem állítják le, az rövid időn belül (akár 15-30 perc alatt) meghibásodik. (Mivel a vizet nem tudja kinyomni, a működés miatt azt elkezdi felmelegíteni és úgy szoktuk mondani, hogy egy idő után "megfőzi" magát.)
Mivel vezéreljük a szivattyút?
Majdnem minden vezérlés jobb, mintha nem lenne semmilyen vezérlés, de vannak kivételek.
Áramláskapcsoló
Nagyon sokféle létezik belőle, sokféle árfekvésben. Jellemzően (2025-ös évben) 15 000 Ft - 70 000 Ft közötti összegben érhetők el. Az ár természetesen mutatja a termékek közti különbséget.
Akkor érdemes áramláskapcsolóban gondolkodni, ha kerti öntözésre használjuk a szivattyút vagy egyéb olyan tevékenységre, ahol nem jellemző a gyakori, pici vízvétel. Ennek oka, hogy az áramláskapcsoló indítja a szivattyút, ha megindul az áramlás és leállítja, ha megszűnik. Így olyan esetben amikor ez nagyon gyakran fordul elő, a szivattyút túl gyakran fogja kapcsolgatni és "elő is segíti" a szivattyú motorjának leégését.
Oké, a fenti példában kicsit egyszerűsítettem, de a lényeg valóban ez.
Ha kicsit részletesebben is érdekel ... Az áramláskapcsolók esetében van ún. bekapcsolási nyomásérték. Leggyakrabban (legtöbb terméknél) 1,5 bar nyomásra kell leesnie a rendszerben lévő nyomásnak, hogy beindítsa a szivattyút. Kikapcsolási érték szinte soha sem állítható be, így akkor fogja leállítani a szivattyút, amikor az áramlás teljesen megszűnik. Ilyenkor a rendszerben akkora lesz a nyomás, amekkorát a szivattyú képes volt előállítani. Ha a szivattyú pl. 5 bar nyomást tud, akkor ez lesz a rendszerben lévő nyomás és innen kell nyitást követően 1,5 bar-ig leesnie, hogy a szivattyú elinduljon.
Az olcsóbb termékekben is vannak védelmi funkciók. Minden általam ismert áramláskapcsoló rendelkezik pl. szárazon futás elleni védelemmel, így leállítja a szivattyút, ha pl. nincs víz a kútban. Ez gyakran lehet nagyon előnyös.
Nyomáskapcsoló
Házi vízműveknél, házi vízellátóknál találkozhatsz vele. Legalábbis ezen esetekben kellene.
Induljunk ki abból, amiről fent már írtam! A szivattyúnak nem jó a gyakori kapcsolgatás. Egy háztartáson belüli vízhasználat során, gyakran lehet pici vízvétel, így érdemes puffertartályos (hidrofor tartály) rendszert kiépíteni. Arról van tehát szó, hogy van egy hidrofortartály, ami eltárol x liter vizet (tartály mérettől függ, hogy mennyit). Ha pici vízvétel van, akkor az a tartályból jön, így a szivattyúnak nem kell bekapcsolnia mindaddig, amíg a tartályban van víz.
A tartályok és a rendszer védelme érdekében azért javasolt a nyomáskapcsoló használata, mert beállítható az indítási és a kikapcsolási nyomásérték is, amivel elkerülhető a túl kicsi vagy éppen a túl nagy nyomás. Így a tartályt is kíméljük.
Nyomáskapcsoló esetén arra kell figyelni, hogy az olcsóbb, mechanikus termékek beállítása elég nehézkes és nem rendelkeznek védelmi funkciókkal, így a fent említett szárazon futás elleni védelemmel sem.
Hol vegyél szivattyú vezérlést?
Leginkább olyan helyen, ahol az ott dolgozók képesek eldönteni, valóban az a vezérlés lesz Neked a legjobb, amire laikusként gondoltál.
IDE KATTINTVA egy ilyen webáruházhoz juthatsz el.